Neeem, nem kisüsti ;)
Kicsit hosszúra nyúlt a ma estém. Mivel nem volt senki aki hazahozzon a vasútállomásról, kénytelen voltam este 9kor egyedül gyalog nekivágni ennek a 25 perces kis túrának.
Általában nem is szokott gondot okozni. Az út elején lendületesen, valami jó zenével a fülemben battyogok az úton. Néha - miután jóóól körülnéztem, hogy nincs körülöttem senki - még énekelek is. Az út felénél általában eszembe jut, hogy mekkora marha vagyok, hogy ahelyett, hogy reggel autóval indultam volna az állomásra inkább sétáltam egyet a kelő nap fényében.
Aztán amikor végre befordulok az utcánkba, és már látom a ház sarkát újra előkerül a lendület, még egy számot végig hallgatok (mostanság Éliás Jr.-Gió Bació Funky groove a kedvenc) és itthon vagyok.
De ma ... befordultam én az utcánkba, de mielőtt a következő házig eljutottam volna, befordult mellém egy autó, komoly gumicsikorgással megállt és a "kedves" srác az anyósülésen kiordított, hogy HÚÚÚÚÚ.
Hát hümm ... még most is remeg a kezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése