fára másztam

azazhogy csak majdnem. ;) volt ott egy létra is.

Emlékeztek, amikor Guszti és Gizelka eltűnése miatt egy egész család palacsintát evett egy fél délután? (aki nem tudja miről beszélek, az nézze meg a Szeleburdi család című filmet). Hát, kb. ott tartunk – csak mondja meg valaki, hogy mi a fenével lehet előcsalogatni egy halálra rémült kiscicát a hűtő mögül? (honnan máshonnan???)

Ma reggel arra ébredtem, hogy veszettül ugat a Kutya. Ez annyira nem zavart volna, de az Eb a hajnali 6 órát választotta hangszálainak tréningezésére. Lerohanván az udvarra látom, hogy Kutya két mellső lábával az egyik tuja törzsének támaszkodva teljes átéléssel ugat fel a fára. Kicsit abbahagyja, fut egy kört a fa körül, folytatja tovább. Kutyát megpróbáltam a fától elhajtani, majd miután ez nem sikerült, megpróbáltam a rábeszélés „igen hatékony” módszerét alkalmazni: De most mondd meg, mit ugatsz, hát nincs azon a fán semmi! – amikor ezt kimondtam felnéztem, és szembenézett velem egy félelemtől reszkető kiscica.

No, itt sikerült kicsit újraindítani az összes agysejtemet. A cicát le kell szedni, mert vagy a Kutya tépi meg őt, vagy minket a szomszédok. No, Kutymorgót felébresztett családtag (hogy engem hogy szerettek ma reggel;) kirángatja az udvarból – én pedig felszerelkezve egy létrával megpróbáltam valahogy leszedni a macsekot a fáról. (ilyenkor hol vannak az amerikai filmekből oly jól ismert szívdöglesztő tűzoltók?) Mondanom sem kell, ahogy én másztam felfelé a létrán, úgy mászott a cica is egyre feljebb a fán, amíg az én IQ bajnok macskám egyszer csak rá nem jött, hogy a legvékonyabb ág nem tartja meg és ... igen. Rám esett. (itt már tényleg nagyon szerettem volna, ha egy tűzoltó áll a helyemen a létrán).

Szóval halálra rémült, vadul kapálózó, harapó és karmoló macsekkal levergődtem a létráról (hol volt itt a hős megmentő, akinek nem mellesleg min. 1 cm vastag a kabátja, így nincs az a cica, ami keresztülkarmolja), és megpróbálván távol tartani a Kutyától, felcaplattam vele a konyhába – ahol a macsek pár jól irányzott ugrással eltűnt a hűtő mögött. Mi tettünk kis tálka tejet a hűtő mellé, becsuktunk minden ajtót és csendben visszadőlt mindenki aludni még egy kicsit – tekintve, hogy még csak reggel hét óra volt.

Azóta macsek hazaszármaztatott. A tej érintetlenül maradt a hűtő mellett, de egy adag füstölt főtt tarja apróra vágva megtette a hatását – kicsalta az állatot. Elkaptuk, és körbejártuk vele a szomszédokat – akik nagyot néztek, amikor húsvét hétfőn locsolkodó ifjak helyett két nő állt meg az ajtajukban egy cicával. Nem, nem kell megijedni, piros tojást nem kaptunk. A macsek pedig megtalálta az otthonát ;)

A karmolás és a harapás nyomok szépen gyógyulnak :)