soha nem tudod

mennyire függsz valamitől, amíg el nem veszted.

Szóval az év meg nem énekelt szenzációja az, hogy az általam több alkalommal is szidott, de egyre inkább az életem részévé váló almás, tapizós telefonomat beledobtam a wc-be. Na jó, nem volt ez annyira határozott, cselekmény részemről. Még csak tervezett sem. A telefon nemes egyszerűséggel kiesett a zsebemből egyenesen a porcelánba, amikor egy hosszúúú megbeszélés után végre berontottam a „kisszobába”. Még jó, hogy az előző látogató rendesen lehúzta.

Eredmény: a telefon karácsonyra kapott egy új alaplapot, én pedig sírhatok a benne tárolt adatok, képek, feljegyzések, hangfelvételek (diktafon) és zene után. (már csak mert az összes játék lementődött szinkronizálás után, de a zenék ... na azok nem)

De azt soha nem gondoltam volna, hogy mennyire béna vagyok telefon nélkül. Na jó nem béna. Nem is elveszett. Egyszerűen csak nagyon sok(k)mindenben támaszkodok rá. Mert ugye, az egy dolog, hogy ha nincs telefon, akkor nincs telefonálás, nem ér el sem ismerős, sem ismeretlen, sem beszállító, sem könyvelő ... sőt a telefonszámok jó része is „úszik”. DE nincs email írás, út közbeni netezés, nincsen zene, játékok, a megírt jegyzetek használata, telefonra letöltött könyvek olvasása (mert a papír vagy a kindle snassz ...) , ébresztő óra. Nincs menetrend megtekintés, facebookon MÁV savazása és semmi más sem, ami a napi 2 órányi vonatozást kicsit lazábbá teszi. Nincs házi wifi-t kihasználó folyamatos youtube / zenehallgatás esti zárási feladatok elvégzése közben vagy elalvás előtti Jóban rosszban nézegetés...

Ez mondjuk almás telefon előtt sem volt. De az ember (főleg a lánya) viszonylag mindent meg tud szokni, a jót pedig nagyon könnyen. Így a plusz szolgáltatások hiánya komoly diszkrepanciát okozott a komfort érzetemben. Ezen okulva, Anyukám két ünnep közt egy este, amikor már egy órája csacsogtam telefonon keresztül skype-on a keresztlányommal, nevelési célzattal megvonta a telefon használati jogaimat ... aztán 3 perccel később gyorsan visszaadta, mert a megfejtendő keresztrejtvényhez netes (éljen a google) segítséget kellett igénybe venni. Asszem nem csak egyedül vagyok megzakkanva ;)

Viszont egy komoly baj van – a csoda telefon mániámmal megfertőztem a nálunk vendégeskedő nagyobbik keresztlányomat is... hogy szerethetnek most a szülei???