Itthonról dolgozom, és kicsit gyereknek érzem magam. Hosszú, hosszú csend után megint van élet Kecskeméten a repülőtéren. Annyira jó hallgatni ahogy komolyabbnál komolyabb vasak karistolják az eget. Igaz, hogy csak a hétvégi repülőnapra készülgetnek, de akkoris, azon marhák közé tartozom, akiknek a repülőgép hangja kicsit a gyerekkort hoz vissza – és szerencsére szép emlékeket. De majd szombaton, amikor az autók itt fognak tobzódni hosszú sűrű tömött sorokban a ház előtt, mert az utak / kijelölt parkolók nem bírják az érkező tömeget, lehet hogy kicsit morcosabb leszek ;).
Egyébként jól vagyunk. Anyukám az éjjel elindult Csíksomlyóba, ami csak azért fontos, mert tegnap útban hazafelé a busztól (mert busszal mentek, jó sokan) jöttem rá, hogy bármit megadnék ha vele mehetnék. De … egy új munkahelyen, ahol én érkeztem meg legutolsóként a csapatba, nem akkor megyek szabira, amikor én akarok. De majd jövőre bepótoljuk. Hát ezért dolgozom ma itthonról. Hajnali fél kettő volt, hogy hazaértem, és nem nagyon akartam felkelni a vonathoz. Jobb ez így, legalább hamarabb el tudok kezdeni fagylaltot csinálni délután.
De … hogy min döbbentem meg? Újabban nagy hangsúlyt fektetünk a “networking” eszközök használatára. Ugye nagyon fontos az, hogy a kedves kollégák mindig tudják, hogy kihez kell fordulni segítségért az egyes feladatok elvégzésében. Ezzel nem is lenne gond. Nagy csinnadrattával bevezettük az új izét, ami mint belső facebook hírt ad életünkről. Mivel a kolléga aki az egészért felelős, mellettem ül, ezért kénytelen voltam bejelentkezni, ezt-azt megcsinálni, profilt kitölteni. Jó Edina féle szokás szerint a profilom semmitmondó, 2-3 szóban leírva a munkámat, itt-ott méretes darabokat kihagyva. Nem is lenne ezzel semmi gond, de ma reggel kaptam Londonból (honnan máshonnan) egy levelet, hogy próbálják összerakni a szervezeti ábrát, és hozzá belinkelni mindenkit erről a csoda siteról, de se képem nincs feltöltve, se a profilom rendesen kitöltve. Kisebb csuklási roham után írtam egyet, hogy képet nem fogok feltölteni (1 mert csak!; 2 mert arra azért vigyázunk, hogy ilyet nem lehet kötelezővé tenni), de a többit elintézem. És ez még csak el is ment volna, ha nem kapom a választ kolleginától – ha nem is akarok képet feltölteni magamról, akkor tegyek fel valami mást – az ő arcképe helyén is egy kutyus van. Erre már csak ennyit írtam a padtársamnak, aki szerencsétlen végig rajta volt a levelezésen: And Ladies and Gentleman, this was the day, when professionalism left the building.
Azóta megtaláltam a tökéletes fényképet. Ha egy kicsit bátrabb leszek, feltöltöm. Írásos engedélyem van feltenni bármit ami érdekel ;).
nahát,nem nézem egy kicsit a blogot és máris belelendülsz az írásba... csak győzzük olvasni! :-)
VálaszTörlés