2011. július 20., szerda

megbeszéltem

... azért az ügyfélkiszolgálás nevében meg kell jegyeznem, hogy még mindig tudnak egyes kollégák. Az, hogy leszállok a vonatról, ott vár a Nyugati végében, hogy bevigye a bankba a papírt, hogy a hitelkártyám megmaradhasson... azért az valami. Mondjuk tudom, ez a találkozó nem jött volna létre, ha egyébként nem vagyunk kollégával jóban, de akkoris. Olyan jól esett, hogy nem kellett metróznom egy irányba, majd metróznom vissza és villamosozni a melóhelyig. És mindezt egy átlag hétfő reggel. Azért ez valami :).
 
nna ... mondja meg nekem valaki, hogy ki az a vadista szandál, aki hétfő reggelre betesz egy 3 órás megbeszélést? És ha már ilyet tesz, miért kapcsolja ki a légkondit, amikor az egyetlen, aki túlfűtött hévvel végzi a munkáját a teremben, az a projektor?
... és már csak egy kérdés – hogy lehetek akkora marha, hogy egy ilyen megbeszélésre elviszem magammal a telefonomat, amire tegnap éjjel töltöttem rá két vadonatúj játékot?
 
Viszont ma meglepetten konstatáltam, hogy nem kell nekem Londonba menni szemkápráztató (és fájdalmas) nyakkendő-ing párosításokért. Az egyetlen nagy különbség a színek kavalkádja ;). Komolyan, a feltörekvő programozó/fejlesztő ifjúság annyira komolyan vette az öltözzünk színesen felkiáltást, hogy még most is káprázik a szemem. És ... megnéztem, ezeknek a zoknijuk is durva. :) Nagyon nehezen álltam meg röhögés nélkül.
 
na, most megyek haza – hazaviszem a Kutyának a vacsoráját :)
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése