Ma egy hevenyészett angol óra keretében próbáltam elmagyarázni egy kedves barátném leányának (16 éves), hogy mi is a safety pin jelentése magyarul.
Természetesen "jó" tanári példát követve próbáltam a "gyereket" rávezetni, hogy mit is jelent a szó. Mondtam neki, hogy nézze meg a szót részenként, és azok jelentéséből össze tudja rakni, hogy mi is lehet az. A "gyerek" néz rám, ráncolja a szemöldökét, majd egyszercsak a homlokára csap, és boldogan felkiált - pinkód?
ja ... biztosítótű. De azért halkan belegondoltam, hogy mennyire természetes Neki most a bankkártya használata. Amikor én ezzel a számomra nehezen megtanulható szóval kínlódtam (kerek 20 éve lesz idén), no én akkor találkoztam először ATM-mel, és a naív hülyegyerek módjára csodáltam, hogy mennyire egyszerű egy ilyet használni.
Most mondta Apu, hogy akkortájt volt nagy sláger a Posta Bank csekkfüzete (is), amivel bármelyik postán lehetett kp-t befizetni és felvenni. Apu szerette, mi meg kaptunk mesekönyveket - természetesen elindultam felfedezni a könyvespolcot - mind megvan ;)
Azért itt még megjegyezném, hogy azon a nyáron 20 évvel ezelőtt a "drive thru" bank is meglepett. No nem, ezt nem meséltem el a "gyereknek"... szerintetek mennyire nézett volna hülyének?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése