2011. március 18., péntek

vannak napok ...

Mikor minden nehezebb, de van valami ami segít neked... (Richtofit sport krém? anyone?)

Most komolyan, vannak napok, amikor legszívesebben egy Bruce Willistől kölcsönzött tűzoltó készülékkel sétálnék az utcán, és aki hülyeséget (pls. define hülyeség ) csinál, azt egy Bruce-ra oly jellemző, laza mozdulattal spontán lecsapnám . De szép is lenne. Csak az a gond, hogy legutoljára, amikor tűzoltó készülék volt a kezemben, majdnem eldobtam. No nem, nem valaki után, hanem mert nehéz. Véletlen nem üres az a szép piros vas palack, amit „Hősünk” használ? ;)

Hogy kik akasztottak ki? A lista hosszú, de a mai napon 3 befutó volt:
A 3. helyezett: Pasi a vonaton. (reggel) Tudjátok, hogy sokat vonatozok. Most, hogy végre van pompás vonat bérletem, amivel oda ülök a vonaton, ahova én akarok (meg ahol hely van), valahogy jobb a helyzet. De mondjátok meg, mi a fene visz rá egy embert, hogy a szövet ülésre rárakja az általa elfogyasztott banán héját, majd arra a táskáját, hogy jól bele is dörzsölődjön? Majd a másik utas jön és beleül a takonyba. Végülis eddig még csak egy nadrágot dobtam ki, mert beleültem valamibe a vonaton (nagyon nem akarom tudni, hogy mi volt az).

A második helyezett: csaj a metrón. Kb akkora lehetett, mint én. De ez még nem gond. Nagy társasággal volt. Ez sem. De hogy pofázás közben nekem dől, és amikor majdnem föllököm, hogy bocsi, de az én mellkasomon pihen a vállad, nem az ajtón, akkor még ő van felháborodva. (itt jutott eszembe a tűzoltó készülék ... hmmm, a gondolattól is kisimulnak az idegeim)

És az első helyezett: nőszemély a vonaton és a rágógumi. Még az óvodában elmondták nekünk, hogy csukott szájjal rágunk. Csámcsogni meg pláne nem csámcsogunk, sőt semmiféle hangot nem adunk az ételnek (na jó, akkor még nem volt Bonduelle reklám). Ez a csaj vagy nem járt oviba, vagy csak sík hülye – olyan stílusban cuppogott meg csámcsogott a rágójával, hogy egyszerűen nem lehetett megmaradni mellette. Mint a jó büdös hajléktalan mellett a metrón, rövid idő alatt hatalmas népüres tér kerekedett körülötte – és valahogy nem értette, hogy miért kérdezte meg tőle egy idősebb néni, hogy „Kedveském, egy csirkelábat ne hozzak”?
Na ezek után már kötelező program volt az itthon található alkohol felfedezése és annak ... módszeres végigkóstolása :).
Már csak egy dilemma van – KeresztApám kerítésszaggatója, vagy hétvégén kapott finom házibor? Na ez legyen a legnagyobb bajom! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése